A reneszánsz manapság divatos. Hatalmas lelkesedés övezi az időről időre felbukkanó Leonardo-kéziratokat; tömött sorok kígyóznak a világ nagy múzeumai előtt, ha a reneszánsz festőfejedelmek művei vannak „terítéken”. A választék meglehetősen tág, mindenki találhat kedvére valót. Azonban fennáll a veszélye, hogy az impozáns felhozatal ahelyett, hogy alaposabb megismerésre buzdítaná a közönséget, felszínességet szül. Milliók, akik látták a Mona Lisát, néznének értetlenül, ha az Angyali üdvözlet kivételes (és néhol pontatlan) perspektívakezeléséről kérdeznék őket. És sokan meglepődnének akkor is, ha azt hallanák, nem Palestrina volt az első reneszánsz zeneszerző, akit a „zene fejedelme” címmel illettek.

Nem így a 2009 októberében egykori és jelenlegi zeneakadémiai, konzervatóriumi illetve bölcsészhallgatókból alakult Capella Silentium. A kórus 2011. március 20-án az ELTE Egyetemi Könyvtár Dísztermében adott koncertet Hommage ẚ Josquin elnevezéssel a 490 éve elhunyt zeneszerző, Josquin des Prez emlékére. E cikk szerzőjét a kórus egyik tagja invitálta a nem mindennapi díszletek előtt játszódó eseményre, melyen aztán nem csupán a helyszín bizonyult kivételesnek.

www.capellasilentium.com E. Várkonyi Péter©

A kórus kellő alapossággal és alázattal tisztelgett a zenefejedelem előtt, aki korának szupersztárja lehetett: uralkodók versengtek érte, és halálakor kortársak tucatjai siettek emléket állítani életművének és személyének. Sorban születtek az őt sirató dallamok, melyek közül a Capella Silentium is műsorára tűzött párat. A koncert első felében így elhangozhattak többek között Nicolas Gombert, Benedictus Appenzeller és Jheronimus Vinders Josquin-t gyászoló művei, hogy aztán helyet adjanak a mester saját alkotásainak. És akkor kiderült, amit eddig csak sejthettünk: a kortársak által is tökélyre vitt polifon hangzásvilágot Josquin mintegy új dimenzióba emeli. Az áradó, folyton megújuló dallamívek rendkívül gazdagok, sokrétűek. Az avatatlan fül számára sokszor tűnhetett úgy: tovább már nem fokozható az élmény, jöjjön a művet lezáró végső harmónia…  Azonban ekkor egy-egy szólam – ismét felkapva a dallam fonalát – mintegy „továbblebegtette” a művet a végkifejlet felé.

E hatás elérése a Capella Silentium kivételes előadásmódja nélkül azonban nem valósulhatott volna meg. A polifónia adta lehetőségekkel élve a kórus tagjai úgy csillogtathatták meg egyéni képességeiket, hogy közben mindvégig belesimultak a „nagyobb egészbe”. A koncert végére így úgy érezhettem, minden egyes kórustagot megismernék a hangjáról, ha nem lenne ez teljesen felesleges. Hiszen a Capella Silentium véleményem szerint egyik legnagyobb erénye a kiegyensúlyozottságra, harmóniára való törekvés, mely egységesség nélkül nem érhető el.

www.capellasilentium.com E. Várkonyi Péter©

A magas fokú professzionalitás áthatotta az egész koncertprogramot, mely a kórus számára talán az eddigi legnagyobb kihívást jelentette. A művek logikus, áttekinthető rendben követték egymást megkönnyítve így az értelmezést zeneértőnek és laikusnak egyaránt. Különösen érdekes volt Josquin: Faulte d’argent című művét előbb a kórus előadásában, majd pedig gitáron hallani. A koncert technikai kivitelezése kapcsán érdemes szót ejteni a műsorszámok közötti taps elmaradásáról, mely  a kórus külön kérésére történt. Kezdetben nehéz volt megállni, hogy egy-egy mű után ne nyilvánítsam ki hangosan is tetszésem, de aztán hamar rájöttem, az ismétlődően felharsanó taps szétzilálta volna azt a sajátságos hangulatot, melyet a Capella Silentium és az ELTE Egyetemi Könyvtárának ódon hatású Díszterme együttesen keltett. Nem hiába hirdeti a kórus ars poeticája is: „csak a csendet meghallva foghatjuk fel a hangok valódi értékét”

A kórussal legközelebb júniusban találkozhatunk. Műsoruk a kánonokra koncentrál majd, mely különösen ígéretesnek hangzik a Hommage ẚ Josquin után. Aki nem hiszi, járjon utána!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.