bM 2011. március 14. 21:50

Ármány és szerelem a Tisza partján

2011. március 4-én, pénteken láthatta először a nagyközönség a szolnoki Szigligeti Színház legutóbbi premierjét, Schiller Ármány és szerelem (Kabale und Liebe) című klasszikusát, melyet nekem két nappal később, hatodikán volt szerencsém megtekinteni. Az igazat megvallva a darab jó apropót adott, hogy elmerengjek a leglátogatottabb vidéki színház sorsán, állapotán, ahol éppen a múlt hónapban volt igazgatóválasztás. Így hát szólnék elébb pár szót a darabról, majd a színházról is.

Jelenet a Szigligeti Színház Ármány és szerelem című bemutatójából
Jelenet az Ármány és szerelemből: Karczag Ferenc, Molnár Nikolett és Dósa Mátyás (©Szigligeti Színház)

Az előadásról bátran mondhatjuk, hogy szép volt. Szép volt a játék, a díszlet, a jelmez, a rendezés, a dráma. Szép… kicsit olyan, mintha a színház 2008-as Romeo és Júlia-produkciójának második részét láttam volna. Nem kizárólag a két dráma cselekményében fellelhető hasonlóságok miatt, de a színrevitel stílusában is azonosságot véltem felfedezni. Sőt a két középponti szerelmespárt is ugyanaz a két tehetség formálta meg, kik közül három éve Molnár Nikolett, most pedig Dósa Mátyás tűnt ki nagyszerűségével. Ami szempontból azonban mindenképp jobb volt e mostani előadás, az a mellékszereplők kiválasztása. Például Shnell Ádám mint von Walter miniszter eszményi választás volt, ellenben, mondjuk, Barabás Botond Mercutiójával.

Ez a két darab egyébként jól jellemzi a Szigligeti Színházat, mely 2007 után a konzervatívabb szellemiségű színházak (Magyar Teátrumi Társaság) éllovasa lett. Ez természetesen annak a nagy visszhangot vert döntésnek a következménye, miszerint az intézmény vezetését 2007 nyarán Balázs Péter színművészre bízták. Sokan akkor politikai döntésről kiabáltak (a városvezetés alapvetően jobboldali az igazgatóhoz hasonlóan). Hogy az volt vagy sem, mára bebizonyosodott, hogy teljesen mindegy. A szolnoki teátrum Szikora János jegyezte korszaka után Balázs Péter kezei alatt virágzásnak indult. Ez meglátszódik a bemutatók színvonalán, számán, a kísérőfüzetek minőségén, a látogatottságon, a reputáción.

A színház Szobaszínházát felújították, most Szín-Mű-Hely néven üzemel tovább, a felújítás alatt pedig a Stúdiószínpad működött (mely sajnos a Szín-Mű-Hely megnyitása óta nem fogad nézőket, pedig a város elbírna három színházi teret). Elindították az Ádámok és Évák ünnepe nevű – már országos mozgalmat, a szilveszteri gálaműsort pedig évről évre sugározza a Duna Televízió. A Szigligeti olyan bemutatókkal büszkélkedhet, mint A Vörös Pimpernel című Wildhorn-darab magyarországi ősbemutatója, Az angyalok nem sírnak ’56-os témájú dráma ősbemutatója, de színre vitték az utóbbi években az operettirodalom nagyjait és olyan magyar klasszikusokat, mint a Bánk bán és a János vitéz, a színház következő premierje pedig a Jézus Krisztus Szupersztár lesz. Nem nehéz ebben a sorban meglátni a fent említett két tragédia helyét sem.

Balázs Péter igazgató a Szín-Mű-Hely bejáratában
Balázs Péter és a Szín-Mű-Hely (©Heti Válasz)

Persze az elmúlt négy évnek is megvoltak a maga gyengébben sikerült produkciói, mint bármelyik színháznál, de ha kritika is érte, akkor is csak a repertoár összeállítását, melyben némelyek szerint túl sok a zenés színmű, mások szerint túl sok a komoly darab – dehát ízlések és pofonok. Arra pedig, hogy tényleg jól megy a sora a színháznak, egy bizonyíték is van: Balázs Pétert februárban tizenhétből tizenhét szavazattal újraválasztották 2015-ig, mely szavazatok közül tizenkettő volt csak fideszes, a többi három MSZP-s és két jobbikos. Így bár sajnos a politika gyakran beleszól a művészetekbe, láthatjuk, hogy az pártfüggetlen marad. Balázs Péternek pedig köszönjük, gratulálunk, és sok sikert kívánunk!

Azonban ha már az igazgatóválasztásnál járunk, érdemes szólni a másik jelöltről. Ugyanis ő nem más, mint Zámbori Soma, egy tehetséges fiatal színművész, aki tősgyökeres szolnoki, és a helyi Varga Katalin Gimnáziumban érettségizett. Neve a legtöbbeknek számtalan filmes és sorozatos szinkronszerepének köszönhetően lehet ismerős, de szerepelt például a Bányató című filmben, és aktív résztvevője Szolnok kulturális életének. Kvalitásai mindenképpen lehetőségért kiáltanak, így őszintén remélem, hogy valamilyen keretek között lesz lehetősége, hogy álmait valóra váltsa.

A bejegyzés trackback címe:

https://onstage.blog.hu/api/trackback/id/tr712713655

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.